6.

A forgatás nagyon tetszett. A fiúk nagyon humorosak voltak, megpróbálták megmutatni a saját, igazi énjüket.Egyszer felhívtak a színpadra, hogy én is énekeljek, hátha bevesznek.

-De fiúk, én nem ismerem a számaitokat...-mondtam zavartan.

-Ez sértés-tette a szívére a kezét Zayn-Hogy nem ismered? Hiszen minket mindenki ismer.-nézett rám tetettet felháborodással.

-Hu, megsértettem Kegyed?-mentem oda Zaynhez és összekócoltam a haját.

-A hajam-fújtatott dühösen.-Most elkaplak te nőszemély-mondta kiálltva mire elkezdtem rohanni, végig a stúdió szobában a sok drót között.... mit ne mondjak eléggé egy szerencsétlen alkat vagyok tehát most sem maradhatott el a taknyolás. Zayn két sorral előttem megállt és értetlenül a fiúkra meredt.

-Ez eltűnt.

-Nem eltűnt te bamba hanem elbotlott.-mondta Liam és odajött.Én csak nevettem szerencsétlenségemen, míg a többiek aggódva néztek.

-Jól vagyok.-mondtam még mindig nevetve.-Eleve ennyire szerencsétlen vagyok, tehát a drótok nélkül is eltaknyoltam volna.-még mindig ne győztem meg őket, ezért felfutottam a színpadra, leültem a dob mögé és elkezdtem játszani egy rockos számot. Amikor végeztem odafutottam a mikrofonhoz egy gitárral és elkezdtem énekelni egy tombolós számomat. A fiúk sajnos az én számaimat nem ismerték ezért csak néztek.Elgondolkodtam. Eszembe jutott az egyik videó amit youtube-on láttam.

elkezdtem pengetni az ütemeket. A fiúk szinte azonnal felismerték és ők is énekelték. Elég jól elvoltunk, énekeltem Harryvel egy-két mocskos Rolling Stones számot, majd egy két érzelmesebbet is.

Késő délután indultunk haza, gondoltam felhozom, hogy holnap is átjöhetnének, de rájöttem, hogy interjúm lesz és utána egy kis koncert.

Amikor a ház előtt megállt a kocsi, kiszálltam és amikor beakartam csapni az ajtót egy kéz megfogta.

Harry

Nagyon tetszett hogy ennyire hasonló a zenei stílusunk... Amikor kiszállt a kocsiból, a fiúk győzködtek, hogy menjek utána. Mielőtt becsaphatta volna az ajtót, megfogtam és kiszálltam.

Elisabeth eléggé meglepődött.

-Nem gondoltam volna hogy ennyire hasonlít a stílusunk zeneileg....-kezdtem, mire elmosolyodott.

-Elég tág körű vagyok zenei téren: Klasszikus zene, romantikus, szomorú,punk zene....tehát ezt így elég fura hogy így gondolod.

-Értem, de jobban megszeretnélek ismerni, esetleg benne lennél egy vacsorában holnap, a koncerted után?-kérdeztem.

-Honnan tudsz a koncertről? -kérdezte meglepetten.

-Tudok én eleget rólad-mondtam, mire egy kicsit elpirult.Odajött hozzám és adott egy puszit az arcomra, amitől hatalmasat dobbant a szívem.

-Szia Harry.-mosolygott rám és a kezembe nyomott egy cetlit.

Beültem a kocsiba, de nem néztem meg a papírt. A fiúk kérdezősködtek, meg minden de nem válaszoltam rá, csak a papír érdekelt.
Amikor beértünk az ideiglenes szállónkra, bevonultam a szobámba és kibontottam a kis fecnit:
Igen.
Életem kedvenc szava ezentúl az igen. Komolyan, ma én leszek az Igenember.
Felálltam mosolyogva az ágyamról és a nappaliba vettem az irányt. Liam és Louis ott ültek a kanapén, és épp X-Boxoztak.
-Jössz játszani, Tesó?-kérdezte Louis.
-Igen.-mondtam nagyon széles mosollyal . Jó volt az X-Box , de persze levertek.
Egész nap a hülyeségeiket kellett csinálnom: Liammel kínait enni, Niallel pizzat csinálni, Zaynnel kibeszélni a problémáit és Louisszal meg hülyülni.
Még fürdés közben is rá gondoltam.... a mosolyára, a szemére, ami az értelemtől csillog, a szép formás alakját, íves száját, amit annyira megcsókolnék.... mi ütött belém?

A következő nap igazán gyorsan telt, de annál izgalmasabban. Ahogy közeledett az este, úgy lettem egyre feszültebb.
-Louis, hova a picsába raktad a fekete zoknim?-kérdezem idegesen caplatva át Louishoz.
-Honnan tudjam?-kérdezte félvállról.
-Te szarakodtál vele múltkor, valami hülye zokni bábút akartál csinálni...-vakargattam a fejem. Louis felállt, benézett az ágya alá és kivett valamit.
-Erre gondolsz?-mutatott mosolyogva a összeragasztott zoknimra.
-Barom.-morogtam és kimentem a szobájából. Bementem Liamhez és elvettem a zokniját.
Lassan elindultunk a koncert helyszínére. Álruhában, mentünk a biztonság kedvéért és ott hátul meghúzódtunk. Elis kukucskált kifele, gondolom valakit keresett. De nem találta meg, mivel csalódott arcot vágva elment. Mellettem megállt két lány. Egyik közelebb hajolt és a fülembe súgta:
-Tudjuk, hogy ti a One Direction vagytok , Harry. A szemetek a legfontosabb és legjellegzetesebb dolog bennetek. Máskor azt rejtsétek el.- Rám mosolygott és elment. Ijesztő.
Elisabeth elkezdte a koncertjét, Fenomenális volt. Angyal hangja csak még egy plusz dolog amit felírhatok a zuhany alatt kreált listámra.
-Nagyon szépen köszönöm-mondta mosolyogva- Elérkeztünk az utolsó számhoz sajnos. Ezt a dalt nem rég fejeztem be, és az érzéseimet próbáltam belefektetni. Még nem tökéletes nézzétek el.
Bele kezdett a gitározásba. Pár akkord után elkezdett énekelni. Tökéletes volt. Precíz és művészi.
Miután befejezte, a kétpercnyi tapsvihar után beleszólt a mikrofonba.
-Tudjátok, ezt a dalt egy személynek írtam, aki most nincs jelen, úgy látom, de remélem, hogy egyszer hozzá is eljut ez a dal. Köszönöm a figyelmet, nagyszerűek vagytok, puszilok mindenkit sziasztok-hatalmas mosollyal elhagyta a színpadot. Előre furakodtunk és bementünk a színpad mögé.
-Elis-szólítgatom, háta valahol felbukkan . A statiszták segítségével megtaláljuk az ajtaját. Kopogunk, majd a másik oldalról lépteket hallunk. Az ajtó kinyílik és ott áll Elis, sminkben, fellépő ruhában.
-Dedikálást szeretnétek?-kérdezte mosolyogva-Esetleg egy fotót?
-Nem, nagyon aranyos vagy, mi egy nagy ölelést szeretnénk.-mondta Niall, amint gumicukrot eszegetett, amit nem tudom honnan szedett.szedett. Elis gondolkodó arccal fürkészett minket.
-Na jó, gyertek-mndta mosolyogva és a karjait széttárta. Mindannyian odafurakodtunk és megöleltük.Amikor megöleltük , ledermedt.
-Harry?- kérdezte és a levegőbe szagolt.-Niall... Ti vagytok?-kérdezte elképedve. Bólogattunk. -Tudtam, hogy valami nem simmel.-mondta mosolyogva.-Azt hittem nem jöttök el.
-Ki nem hagytuk volna.-mondta Liam.-Csodás voltál és ezért szeretnénk ha holnapi napot velünk töltenéd.
-Rendben-mosolygott, majd rám nézett.-Mehetünk?
-Igen, persze... Öhm srácok Sziasztok.

Elmentünk egy otthonos kis étterembe. Épp az étlapot vizsgálgatjuk, amikor ki jön a pincér.
-Mit adhatok Önöknek?-kérdezte udvariasan, majd Elis felé nézett.
-Egy vegaburgert kérek sok sült krumplival, görög salátával és Sprite-ot kérek mellé
-És az Úrnak mit hozhatok?
-Egy Sajtburgert kérek, közepes burgonyával és egy kólával.
-Rendben.-mondta a pincérnő és el is ment.
-Nem is tudtam hogy vegetáriánus vagy.-mondtam odahajolva.
-Még sem tudsz rólam olyan sok mindent-kuncogott halkan.
-Miért vagy vega?
-Mert nem szeretem az állatok kínzását-mosolygott halványan.
***
Nagyon jó volt az este. Nagyon sokat röhögtünk és jobban megismerhettük a másikat. Megtudtam, hogy Elis allergiás a tejre és a mogyoróra, hogy nem szereti a lapos párnát(?) és a brokkolit.
Én is elmondtam neki pár dolgot magammal kapcsolatban. Miközben haza felé kísértem Elis-t , a családjáról beszélt.Hogy van egy bátyja, akit nagyon szeret, csak nagyon idegesítő és egy munkamániás apuka, aki alig ér rá arra, hogy a gyerekeivel foglalkozzon. Az anyukájáról egyenlőre nem tudok semmit, de mivel nem említette ezért valószínűleg nem él velük.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a mai napot-megérkeztünk a ház elé. -Csodálatos volt és örültem, hogy személyesen is megismerhetem Harry Styles-t.
-Személyesen?-húztam fel a szemöldököm.
-Csak nem gondolod, hogy elmegyek egy randira úgy, hogy semmit nem tudok az illetőről. Kutakodtam-mondta mosolyogva.
-Értem. Jó éjszakát, Elisabeth.-intettem neki mosolyogva.
-Viszlát, Harry- mondta és belépett a kapun.

5.

Nagyon meglepődtem a látogatónkon .

-Szia Sandy-mondtam és beinvitáltam a házamba .-Nyugodtan foglalj helyet, kérsz valamit inni, esetleg enni?-kérdeztem, jó háziasszony módjára
-Egy baracklevet szeretnék-bólintott mosolyogva . Bementem a konyhába és kiöntöttem egy pohárba a levet. Visszamentem a nappaliba és odaadtam a poharat.Megköszönte és leültem a vele szemben.Josh pont most jött le az emeletről.
-Ki jött meg Hug... Ááá, szia Sandy-intett az említett felé.
-Hali-mondta szerényen Sandy.
-Hogy hogy itt?-kérdezte.
-Már nagyon hiányoztatok.-mondta mosolyogva.
-Na persze, három éve ránk se hederítettél-mondtam .-Miért pont most jöttél?-kérdeztem komolyan. Amikor Sandy felbukkan akkor mindig kér valamit.
-Na jó. Az az igazság, hogy eléggé elhíresedtél és még a One Directionnel is találkoztál. A One Directionnel-mondta bőszen mosolyogva-Csak azt szeretném, ha megismerkedhetnék a köröd béliekkel és hogy mindenki tudja, hogy létezem. Újra a legjobb barátnőd akarok lenni.-minden szavával csak egyre dühösebb és dühösebb lettem.
-A legjobb barátnőm?-emeltem meg a a hangom és felálltam a fotelból.-Azt az esélyt már nagyon rég elvesztetted. Emlékszel , mikor 3 éve elmentünk a pasimmal egy buliba és te lesmároltad?Emlékszel? És miután ez megtörtént többet nem is láttalak.Pedig pont akkor lett volna szükségem rád.-Kiabáltam az arcába.-Most meg hirtelen felbukkansz, amikor minden sínen van, vannak rajongóim. De tudd meg, hogy nem igazán érdekelsz.Tudom,hogy csak a pénzem és a hírnevem miatt vagy itt,-mondtam halkabban- Tudom hogy csak nagy ember akarsz lenni, de rajtam keresztül nem leszel az.-mondtam és az ajtó felé mutattam-Jobb lesz, ha mész és soha többet nem látlak.-mondtam az arcába.Láttam hogy megszeppent, hogy nem hitte, hogy az a kicsi visszafogott lány vagyok.Felállt és kiment a házamból. Leültem a kanapéra és a kezembe temettem az arcom.
-Jól megmondtad neki .-mondta a bátyám.-Ha nem te mondtad volna meg akkor én osztom ki.-mondta a hátam simogatva.Felálltam megpusziltam az arcát és felmentem a szobámba. Megkerestem a kottafüzetem és kimentem az erkélyemre.Visszapörgettem arra az időre, mikor Anyukám meghalt.Minden emléket leírtam a füzetbe, majd lassan egy vers lett belőle. Elővettem a zongorám és elkezdtem hozzá  írni a dallamot. Ez a tevékenység nagyjából két órát vett igénybe, majd az új dalomat, beraktam a többi szomorú szám közé.
Bekapcsoltam a zenelejátszómat és elkezdtem rendbe rakni a szobámat.A falamon lógnak az eddigi félévben kapott díjak,lemezek. Megvettem az összes CD-nket és felraktam a polcra Anyu holmijai mellé.
Amikor végeztem, lementem a földszintre ebédelni.
-Josh.-kiabáltam, de nem jött sehonnan sem válasz. Biztos megint a barátnőjével lófrál valahol. Bolognai spagettit csináltam magamnak.Pont amikor elakartam kezdeni enni csengettek. Dühösen kitrappoltam az ajtóhoz, majd kinyitottam.
-Mondtam , hogy még találkozunk.-mosolygott pimaszul Louis Tomlinson.
-Én is örülök nektek, de pont megzavartatok valamit.-utaltam itt a spagettire, de persze a fiúk másra gondoltak.-Perverzek-fújtattam dühösen-Épp ebédeltem volna.
-Kaja-csillant fel a szőke szeme.
-Jól van bejöhettek. bolognai spagettit csináltam, kértek?-néztem a fiúkra, de a szöszi már nem volt ott.
-Kérhetünk-mondta barátságosan Zayn. A konyhaasztalnál ült a Szöszi, az evőeszközöket markolta.Kivettem négy tányért-mert Niall már kivette a saját cuccait -és ugyanennyi evőeszközt.

-És egyedül laksz ebben a nagy házban?-kérdezte Liam, amikor már befejeztük az ebédet.
-Nem van egy bátyám és egy apám, akit alig látok.
-Miért látod ritkán?-kérdezte kedvesen Liam.
-Mert miután anyám meghalt, teljesen elhanyagol minket.-Ezután egy kis csend lett.
-Hány éves vagy?-kérdezte Louis.
-18.Ti hány évesek vagytok?
-Hát Harry 20, Liam 21, Zayn 21,Niall 21 és én pedig 23.-mondta büszkén Louis.
-Most komolyan te vagy a legidősebb?-kérdeztem tátott szájjal a bolond fiút.
-Igen, talán nem látszik?-kérdezte szemöldökét felhúzva.
-Hát izé... öhm azt hittem, hogy ilyen bolondos vagy ezért nem igazán gondoltam hogy te vagy a legidősebb.-zavaromon elkezdtek röhögni, amitől még jobban elvörösödtem.
-Jaj de zavarba jött valaki-csípte meg az arcom Harry.Ellöktem a kezét és megdörgöltem a csípés helyét.
-Van valami programod mára?-kérdezte Liam.
-Nem igazán, Miért?-kérdeztem az asztalon trappolva hosszú ujjaimmal.
-Azon gondolkodtunk lenne kedved megnézni a videoklip forgatásunkat-vetette fel Harry lányt megbolondító mosolyával.
-Azért menjek el a forgatásotokra, hogy figyeljem ennek a bongyinak az Ego fejét? Benne vagyok.-mondtam elszántan, mire Harry felhorkantott.-Elmegyek.Mikor indulunk?
-Akár most is mehetünk-csapott az asztalra Liam és felállt.
-Várjatok, felmegyek pill-gyorsan felfutottam a szobámba elraktam a telefonom, zsebkendőt, száj fényt...
-Takaros kis szobád van-mondta egy hang mögülem.A szívbajt hozta rám.
-Mi a frász...?-megfordultam-Harry? Mi a lószart keresel a szobámban?
-Elég nagy a rendetlenség annak ellenére hogy lány vagy.-jegyezte meg mosolyogva.-Bár nekem annál jobb.-mondta és a földről felvett egy melltartót és egy csipkebugyit.-Hmmm.- mondta mosolyogva
-Tedd le-mondtam égő arccal és kikaptam a kezéből a fehérneműket.
-Miért mondtad azt az asztalnál?-kérdezte amikor becsuktam az ajtómat.
-Hát mert igaz-mondtam zavartan- Egy idő után elviselhetetlen az egód.-mondtam és ránéztem.
-Ugye tudod,hogy amit magamból mutatok az töredéke az igazi valómnak?
-Persze, ezért nem ítéllek el.-már a lépcsőn mentünk lefelé
Többet nem szóltunk egymáshoz.
Lehet hogy megbántottam???

FONTOS!!!!!

Sziasztok!! 

Azért nem hoztam eddig a részt, mert tanultam a sulira....Az az igazság, hogy még most is tanulok, meg a felvételi, gimi választás, bál... szóval nem igazán lesz időm részt hozni, de valószínű a szünetekben hozok egy-két szupcsi részt :) 

Tehát nagyon sajnálom, remélem nem pártol el senki ezért.

Mindenkit imádok és sajnálom 

~E~

szereplők

 

Eric Frackdoll

Ben Ordorell

Elis Cross

Josh Cross

Amanda De Gardo

4.

Amikor felmentem a színpadra, nem gondoltam senkire és semmire csak a zene ritmusát figyeltem. Ben-a zenésztársam, megpengette a gitárját, majd követte Eric az elektromos gitárjával. Elkezdtem játszani a zongorán az akkordokat, majd el kezdtem énekelni. A szemeim csukva voltak, de hallottam, hogy a közönség velem együtt énekel. A szám közben kinyitottam a szemem és a közönségre néztem. Nagyon megható volt látni, hogy együtt dülöngélnek miközben énekelnek. Amikor befejeztem a számot megköszöntem a nagy tapsvihart.Egy órán keresztül énekeltem, fel-felváltva a szomorút a vidámmal.A szomorú számokban Eric is énekel. Fantasztikus hangja van .

-Akkor most utoljára jöjjön a Broken Heart.-mondtam mosolyogva. Leültem a székre, elővéve a gitárom.Ez a kedvenc számom amit írtam és egyben a legszomorúbb. Nem tudom nem elfelejteni azt az időszakot. Önkéntelenül is elkezdtem könnyezni a rám zúduló emlékektől.Amikor befejeztem, bemutattam a zenekart és elköszöntem.Amikor leléptem a színpadról, megdicsértem a zenészpajtásaimat és odamentem a One Direction-höz. Sóhajtottam egyet és körbenéztem. Sehol sincs Josh vagy Apa, remek. Bár megszokhattam volna Apától. Egy koncertemen nem volt még jelen, de Josh nagyon szíven ütött.

-Állati voltál-mosolygott asszem' Liam. Odajött és kevesen megölelt.

-Ja Király voltál-mondta mosolyogva a sötétebb színű. Azt hiszem Zayn a neve.A többi is megölelt, majd bementünk a szobába.

-Úristen, ti megettétek az összes ételemet?-kérdeztem eltátott szájjal-Ki volt ez a haspók?-kérdeztem továbbra is eltátott szájjal. Megfordultam, hogy lássam az arcukat. Mindenki a szöszire mutatott, aki épp a szájába tömte a maradék muffinom. Amikor észrevette, hogy őt figyelem elmosolyodott.

-Bocsi-mondta váll rántva.-Éhes voltam-erre már én is elmosolyodtam .

-Azt látom Szöszi.-megborzoltam a haját, majd elindultam a táskámhoz. Kivettem a telóm. 15 nem fogadott hívás Joshtól és 10 üzenet.Nem fogom visszahívni, had aggódjon miattam. 

-Mehetünk?-kérdeztem mosolyogva,mire bólintottak. Az kapu előtt aláírtam pár gyereknek, akik kiszúrták a fiúkat és tőlük is kértek aláírást. Elindultam hazafele, amikor valaki a nevemet kiabálja. hátrafordultam és megláttam, hogy a Szöszi rohan felém.

-Mi a baj?-kérdeztem.

-Hova mész?-kérdezte értetlenül.

-Haza-mondtam röviden, majd elindultam, de gyengén megfogta a csuklóm.

-Haza viszünk-jelentette ki.Nem tiltakoztam, sétáltunk vissza a kocsihoz és eszembe jutott, hogy Niall a neve.Beültem a kocsiba, az ablakhoz és néztem a mellettünk elhaladó embereket és autókat.

-Elis, mióta vagy a szakmában?-kérdezte Liam.

-Nem rég kezdtem, olyan fél éve.-saccoltam körülbelül. Mindenkinek elkerekedett a szeme.

-Ahhoz képest elég sok számotok van. És van egy csomó rajongótok.-mondta mosolyogva Zayn. Én is elmosolyogtam.

-Miért te írod a szomorúbb számokat?-kérdezte Harry.-Nem tűnsz szomorúnak.

-Mert meg van az álarcom-mondtam halkan.-De mindegy is-mondtam picit hangosabban egy mély levegőt véve. - Öhm , itt forduljon jobbra , kérem-kértem a sofőrtől. Kitett a házamnál. Elköszöntem a fiúktól, majd Louis lehúzta az ablakát és kikiabált, Hogy még látjuk egymást. Nevetve integettem, míg el nem tűnt a kocsi a láthatáromból. Bementem a házba, remélvén, hogy nincs itt senki. Felmentem a twitterre és láttam, hogy Harry megjelölt egy posztjában: Nagyon jó volt veled tölteni ezt a napot :) Remélem nem fáj már annyira a fejed. :)

Visszatweeteltem neki, mind az 5 fiút megjelölve, hogy ugyanilyen szép kis szöveget írjak. Persze a rajongók egyből kérdezősködtek. Egy párra válaszoltam, majd kimentem a konyhába egy almáért. Kivettem a zsebemből a telefonom és írtam egy sablon, rövid üzenetet, hogy itthon vagyok. Erre persze, jön a faggatás, hogy miért nem válaszoltam egy üzenetére se, meg hogy mennyire aggódott. Erre annyit írtam, hogy koncertem volt. Több válasz nem jött, ezért kimentem az udvarra és ráültem a hintaágyra. A nap már lemenőben volt, de nem érdekelt. Kint ültem és néztem, ahogy egyre több csillag jelenik meg az égen, majd lassan elaludtam..

Amikor felkeltem , be voltam takarva,de még mindig a hintaágyban voltam. Bementem a házba és elkészítettem magamnak a reggeli kávémat.A konyhapulton megint csak egy cetlit találtam, amiben az állt hogy keltsem fel Josh-t. Felballagtam a lépcsőn és bekiabáltam a szobájába.

-Kelj fel Josh!-kiabáltam. Annyira megijedt, hogy felugrott az ágyból.

-Ezt minek kellett?-kérdete még mindig rémülten. 

-Mert most utállak.-rántottam vállat és mentem vissza a konyhába.-Ma nem csinálok reggelit.-Elvettem egy joghurtot és bementem a szobámba.Bekapcsoltam hangosa a zenelejátszóm és elkezdtem átöltözni. Egész délelőtt a szobámba voltam, míg meg nem hallottam, hogy Josh kiabál az ajtó másik feléről.

-Elis kérlek halkítsd le a zenelejátszód-mondta és én lehalkítottam.

-Mit akarsz Josh?-kérdeztem flegmán.

-Bocsánatot kérni.-mondta halkan. Eléggé érdekelt hogyan akar bocsánatot kérni , ezért kinyitottam az ajtót.

-Hallgatlak-mondtam ugyanolyan hangnemben, mint az előbb.

-Nézd Elis, nem mondhattam le a randit, mert már kétszer is elhalasztottuk és attól féltem, ha még egyet halasztunk akkor dobni fog.. Megbocsátasz nekem?-kérdezte könyörögve. megenyhültem és szorosan megöleltem. -Szeretlek.-suttogta.

-Én is szeretlek.-mondtam , nyakába fúródott fejjel.

-Amúgy, mi volt az a twitteren? Avval a One Direction-ös nem tudom kivel?

-Hát igen ez fura, de amikor elfutottam bementem a parkba és találkoztam velük. Annyira ciki volt, azt sem tudtam, hogy kik azok-nevetem fel kínosan. Josh mégegyser megölelt amikor csengettek.Lementem a lépcsőn és ajtót nyitottam egy számomra nem várt személynek.

-Szia-mosolygott kedvesen.

3.

Sziasztok! Remélem tetszett az első rész. Kommentelnétek egy két mondatot, hogy milyen?Kritikát is elfogadok, mert most kezdtem. Na nem zavarlak tovább olvassátok a 3.részt!!! :DD

 Egy zöld dombon ébredtem. Mellettem egy nagy fa ácsorgott, Előttem meg egy takaros kis viskó volt, a levegő állt. Lassan elindultam a ház felé, ahonnam hangos üvöltözés hallatszott. Lassan nyomtam le a kilincset, nehogy feltűnést keltsek. Amikor kinyitottam az ajtót nem fogadott valami szép látvány. Édesapám volt ott meg az édesanyám. Apa épp anyát szidta, valami olyan dologért, amit nem is ő követett el. Anyukám  csendben tűrte, ahogy veri, de amint észrevette, hogy ott vagyok, elkezdett kiabálni, hogy fussak. Apám rám nézett elengedte anyut, majd elkezdett felém jönni. Elkezdtem rohanni, ahogy csak tudtam, de a lábam nem engedett. Apa egyre közelebb került hozzám, míg el nem ért. Megszorította a csuklóm és maga felé fordított. Felemelte a kezét, csapásra mutatva, majd egyre közelebb ért.Amikor már az arcom előtt volt, felkeltem.

Mind az öt fiú kikerekedett szemmel nézett rám.

-Mit álmodtál?-kérdezte komolyan Liam.

-Miért kérdezed?- kérdeztem kómásan ránézve.

-Hát mert mindenfélét motyogtál össze-vissza.-mondta a mellettem ülő göndőr hajú.

-Például mit motyogtam?-kérdeztem furán.

-Hát öhm volt  apu,  anyu és egy sikoltás féle - összegezte a beszédemet.

-Aham.-mondtam kurtán.-Mikor érünk oda?-kérdeztem igazgatva a ruhámat.

-Úgy kábé két perc.-mondta a sofőr. Várjunk csak,milyen sofőr?Odahajoltam Harryhez és kérdeztem tőle valamit:

- Harry, mióta van sofőrötök?-suttogtam  a füléba a kérdésem. Elmosolyodott, majd válaszolt:

-Úgy kábé négy éve.Miért?-megvontam a vállam. Annyira ismerősek voltak, de nem tudtam, hogy honnan.

-Bocsi, de lehet egy kérdésem?-kérdeztem immáron mindenkitől.

-Persze, mi lenne az?-kérdezte Liam karba font kézzel.

-Hogy mi már találkoztunk valahol ?-kérdeztem halkan. Azt hittem, hogy kinevetnek az ostoba kérdésemen, de ehelyett csak összenéztek.

-Elis, te tényleg nem ismersz meg minket?-kérdezték nevetve.

-Kellene?-jöttem zavarba. Mind az öt fiú elnevette magát.-Na,ne nevessetek.-Nevettem el magam én is.

-Hátttt, nem tudom.-vakargatta a tarkóját Nailll.

-Uhh oké, mi a vezetéknevetek?-néztem körbe a fiúkon.

-Styles,Malik,Horan,Payne,Tomlinson emelték fel sorban a kezüket. Styles....Beugrott. Valami énekes banda. Fülig érő mosollyal néztem körbe a fiúkon,majd tapsoltam egyet.

-Rájöttem, ti egy fiú banda vagytok.A nevét azt nem tudom, de biztos vagyok benne.-veregettem meg magam. Mind az öt fiú elismerően bólintott, majd az autó megállt.

-Hát itt vagyok.---Nem lenne kedvetek megnézni a koncertet? Beülhettek hátra a Kulisszák mögé.....van kaja..-próbálkoztam, a kaja szóra azonnal felpattant a szöszke meg Louis.

-Csak akkor megyek, ha van répa!-mondta bociszemekkel.

-Van az is. Én is szeretem és mindig rendelek.-Louis szeme felcsillant, odajött hozzám és megölelt.Erre odajött a többi is és azt kiabálták hogy One Direction Ölelés.

-Az a nevetek, hogy One Direction?Ti voltatok az X-factorban?-kérdeztem mosolyogva.Bólintottak.-Ti voltatok a kedvenceim.-mutattam Harry és Louis felé.

-Már nem vagyunk azok?-kérdezte áldurcit tettetve Harry.

-Majd azt még meglátjukna gyertek.-húztam őket befelé.

-Amúgy mi a szereped a bandában?- érdeklődött Zayn.

-Énekelek és gitározok, de néha zongorázok is.

-Milyen stílusba énekeltek?

-. Rock, Pop és még sok minden, de ez a kettő a fő. Én inkább a szomorú érzelmes dalokat írok.

-Miért szomorúkat?-kérdezte Harry komolyan.

-Mert rossz életem van.-ennyivel lezátam az egészet.A fiúk az út további részében csendben voltak és gondolkodtak. Bementünk a nagy terembe.Elmondtam a securitysnek, hogy velem vannak és ehetnek meg mindent csinálhatnak amit akarnak. Elköszöntem tőlük és indultam a színpadra a bandatársaimmal..

2.

Hallottam, hogy kiabál utánam, de nem érdekelt.Futottam amíg ki nem fulladtam. Egy parkban voltam. Leűltem az egyik padra amikor valaki megkocogtatta a vállam.

Hátrafordultam és két szép szempárral találtam szembe magam. Annyira elbűvölő volt, hogy elfelejtettem válaszolni a kérdésére.
-Hahó! Hallasz?--kérdezte szép kék szemével.
-Tessék? Bocsi nem figyeltem.-Jöttem zavarba. Észrevette a zavaromat és felkuncogott.
-Szia az én nevem Louis.
-Szia. Elisabeth, de inkább csak Elis.-mosolyogtam önfeledten.
-Oké, Elis van kedved velünk játszani?-mutatott a hátam mögött lévő kis csapatra. Frizbiztek. Anyira ismerősek voltak, de semmiképp nem tudtam hova tenni.
-Rendben, de mennyi az idő?-csak nem fogom lekésni a koncertem.Ránézett az órájára és azt mondta:
-Fél 10. Miért?-kérdezte teljesen jogosan.
-Hát, mert lesz egy koncertem délben-szóltam mosolyogva.
-Mi az együttes neve?
-Summerrock.
-Jó neve van-Szólt elismerően.-Akkor jössz?
-Persze.-mondtam mosolyogva.Elindultunk. Sok minden kiderült róla. Például imádja a répákat, nagyon humoros és gyönyörű a mosolya.Amikor odaértünk abbahagyták a játszást.
-Fiúk ő itt Elis.Elis ő itt Zayn, Naill, Liam és Harry.-mutogatott végig a fiúkon.
-Szia.-szóltak kórusban a köszöntések. 
-Sziasztok.-mondtam zavartan. Öt totál helyes pasi, miért engem szúrt ki?
-Akarsz játszani?-kérdezte a göndör. Belenétem a szemébe és komolyan elkezdett remegni a lábam.
-Öhm....i-igen persze.-teljesen zavarba jöttem.A fiúk csak kuncogtak a zavaromon.
Elkezdődött a játék. Csapatokba rendeződtünk. Én Harryvel és Louisszal voltam a másikban meg a többiek. Harry nagyon jól tud játszani, Louis meg inkább csak szórakozott. Teljesen elbambultam Louis-on és nem vettem észre, hogy felém jön a frizbi. Elterültem a földön.
-A francba.-motyogtam magamnak. Persze a fiúk egyből odajöttek.
-Elis, jól vagy? Basszus vérzel-szólt Liam. Mindegyikük szemében aggódás volt.
-Persze jól vagyok.-odakaptam ahol fájt. Hát igen, tényleg véreztem. Megpróbáltam felállni, de elveszettem az egyensúlyom és elkezdtem zuhanni. Hirtelen két erős kéz fogott közre.
-Persze cica jól vagy.- felnéztem a 'megmentőmre'.A göndőrke volt. Olyan szépen mosolygott,kilátszódtak a gödröcskéi. 
-Igen jól vagyok köszönöm. Mennyi az idő?-hazudtam. A fejem majd szétrobbant és szédültem.
-Fél 12.
-Basszus már ott kéne lennem.-próbáltam kiszállni a kezeiből, de nem engedett.
-Hol is?-Kérdezte Harry.
-A koncertemen.
-Milyen koncert?-kérdezték a fiúk.
-Ja igen van egy bandám. Most lesz fellépésünk. Louis neked már mondtam.-néztem értetlenül rá.
-Ja igen Summerrock, ugye?-kérdezte mosolyogva.
-Aham, eltudnátok vinni?-néztem Harryre bociszemekkel.
-Hát persze, gyere.-Húzott fel magával.
-Hé,hé lassabban, nagyon fáj a fejem.-szóltam rá. Lassabra vette az iramot. Beültem a kocsijukba,elmondtam a címet és nekidőltem a üvegnek.Éreztem, hogy mindenki engem néz ezért lehunytam a szemem