6.

A forgatás nagyon tetszett. A fiúk nagyon humorosak voltak, megpróbálták megmutatni a saját, igazi énjüket.Egyszer felhívtak a színpadra, hogy én is énekeljek, hátha bevesznek.

-De fiúk, én nem ismerem a számaitokat...-mondtam zavartan.

-Ez sértés-tette a szívére a kezét Zayn-Hogy nem ismered? Hiszen minket mindenki ismer.-nézett rám tetettet felháborodással.

-Hu, megsértettem Kegyed?-mentem oda Zaynhez és összekócoltam a haját.

-A hajam-fújtatott dühösen.-Most elkaplak te nőszemély-mondta kiálltva mire elkezdtem rohanni, végig a stúdió szobában a sok drót között.... mit ne mondjak eléggé egy szerencsétlen alkat vagyok tehát most sem maradhatott el a taknyolás. Zayn két sorral előttem megállt és értetlenül a fiúkra meredt.

-Ez eltűnt.

-Nem eltűnt te bamba hanem elbotlott.-mondta Liam és odajött.Én csak nevettem szerencsétlenségemen, míg a többiek aggódva néztek.

-Jól vagyok.-mondtam még mindig nevetve.-Eleve ennyire szerencsétlen vagyok, tehát a drótok nélkül is eltaknyoltam volna.-még mindig ne győztem meg őket, ezért felfutottam a színpadra, leültem a dob mögé és elkezdtem játszani egy rockos számot. Amikor végeztem odafutottam a mikrofonhoz egy gitárral és elkezdtem énekelni egy tombolós számomat. A fiúk sajnos az én számaimat nem ismerték ezért csak néztek.Elgondolkodtam. Eszembe jutott az egyik videó amit youtube-on láttam.

elkezdtem pengetni az ütemeket. A fiúk szinte azonnal felismerték és ők is énekelték. Elég jól elvoltunk, énekeltem Harryvel egy-két mocskos Rolling Stones számot, majd egy két érzelmesebbet is.

Késő délután indultunk haza, gondoltam felhozom, hogy holnap is átjöhetnének, de rájöttem, hogy interjúm lesz és utána egy kis koncert.

Amikor a ház előtt megállt a kocsi, kiszálltam és amikor beakartam csapni az ajtót egy kéz megfogta.

Harry

Nagyon tetszett hogy ennyire hasonló a zenei stílusunk... Amikor kiszállt a kocsiból, a fiúk győzködtek, hogy menjek utána. Mielőtt becsaphatta volna az ajtót, megfogtam és kiszálltam.

Elisabeth eléggé meglepődött.

-Nem gondoltam volna hogy ennyire hasonlít a stílusunk zeneileg....-kezdtem, mire elmosolyodott.

-Elég tág körű vagyok zenei téren: Klasszikus zene, romantikus, szomorú,punk zene....tehát ezt így elég fura hogy így gondolod.

-Értem, de jobban megszeretnélek ismerni, esetleg benne lennél egy vacsorában holnap, a koncerted után?-kérdeztem.

-Honnan tudsz a koncertről? -kérdezte meglepetten.

-Tudok én eleget rólad-mondtam, mire egy kicsit elpirult.Odajött hozzám és adott egy puszit az arcomra, amitől hatalmasat dobbant a szívem.

-Szia Harry.-mosolygott rám és a kezembe nyomott egy cetlit.

Beültem a kocsiba, de nem néztem meg a papírt. A fiúk kérdezősködtek, meg minden de nem válaszoltam rá, csak a papír érdekelt.
Amikor beértünk az ideiglenes szállónkra, bevonultam a szobámba és kibontottam a kis fecnit:
Igen.
Életem kedvenc szava ezentúl az igen. Komolyan, ma én leszek az Igenember.
Felálltam mosolyogva az ágyamról és a nappaliba vettem az irányt. Liam és Louis ott ültek a kanapén, és épp X-Boxoztak.
-Jössz játszani, Tesó?-kérdezte Louis.
-Igen.-mondtam nagyon széles mosollyal . Jó volt az X-Box , de persze levertek.
Egész nap a hülyeségeiket kellett csinálnom: Liammel kínait enni, Niallel pizzat csinálni, Zaynnel kibeszélni a problémáit és Louisszal meg hülyülni.
Még fürdés közben is rá gondoltam.... a mosolyára, a szemére, ami az értelemtől csillog, a szép formás alakját, íves száját, amit annyira megcsókolnék.... mi ütött belém?

A következő nap igazán gyorsan telt, de annál izgalmasabban. Ahogy közeledett az este, úgy lettem egyre feszültebb.
-Louis, hova a picsába raktad a fekete zoknim?-kérdezem idegesen caplatva át Louishoz.
-Honnan tudjam?-kérdezte félvállról.
-Te szarakodtál vele múltkor, valami hülye zokni bábút akartál csinálni...-vakargattam a fejem. Louis felállt, benézett az ágya alá és kivett valamit.
-Erre gondolsz?-mutatott mosolyogva a összeragasztott zoknimra.
-Barom.-morogtam és kimentem a szobájából. Bementem Liamhez és elvettem a zokniját.
Lassan elindultunk a koncert helyszínére. Álruhában, mentünk a biztonság kedvéért és ott hátul meghúzódtunk. Elis kukucskált kifele, gondolom valakit keresett. De nem találta meg, mivel csalódott arcot vágva elment. Mellettem megállt két lány. Egyik közelebb hajolt és a fülembe súgta:
-Tudjuk, hogy ti a One Direction vagytok , Harry. A szemetek a legfontosabb és legjellegzetesebb dolog bennetek. Máskor azt rejtsétek el.- Rám mosolygott és elment. Ijesztő.
Elisabeth elkezdte a koncertjét, Fenomenális volt. Angyal hangja csak még egy plusz dolog amit felírhatok a zuhany alatt kreált listámra.
-Nagyon szépen köszönöm-mondta mosolyogva- Elérkeztünk az utolsó számhoz sajnos. Ezt a dalt nem rég fejeztem be, és az érzéseimet próbáltam belefektetni. Még nem tökéletes nézzétek el.
Bele kezdett a gitározásba. Pár akkord után elkezdett énekelni. Tökéletes volt. Precíz és művészi.
Miután befejezte, a kétpercnyi tapsvihar után beleszólt a mikrofonba.
-Tudjátok, ezt a dalt egy személynek írtam, aki most nincs jelen, úgy látom, de remélem, hogy egyszer hozzá is eljut ez a dal. Köszönöm a figyelmet, nagyszerűek vagytok, puszilok mindenkit sziasztok-hatalmas mosollyal elhagyta a színpadot. Előre furakodtunk és bementünk a színpad mögé.
-Elis-szólítgatom, háta valahol felbukkan . A statiszták segítségével megtaláljuk az ajtaját. Kopogunk, majd a másik oldalról lépteket hallunk. Az ajtó kinyílik és ott áll Elis, sminkben, fellépő ruhában.
-Dedikálást szeretnétek?-kérdezte mosolyogva-Esetleg egy fotót?
-Nem, nagyon aranyos vagy, mi egy nagy ölelést szeretnénk.-mondta Niall, amint gumicukrot eszegetett, amit nem tudom honnan szedett.szedett. Elis gondolkodó arccal fürkészett minket.
-Na jó, gyertek-mndta mosolyogva és a karjait széttárta. Mindannyian odafurakodtunk és megöleltük.Amikor megöleltük , ledermedt.
-Harry?- kérdezte és a levegőbe szagolt.-Niall... Ti vagytok?-kérdezte elképedve. Bólogattunk. -Tudtam, hogy valami nem simmel.-mondta mosolyogva.-Azt hittem nem jöttök el.
-Ki nem hagytuk volna.-mondta Liam.-Csodás voltál és ezért szeretnénk ha holnapi napot velünk töltenéd.
-Rendben-mosolygott, majd rám nézett.-Mehetünk?
-Igen, persze... Öhm srácok Sziasztok.

Elmentünk egy otthonos kis étterembe. Épp az étlapot vizsgálgatjuk, amikor ki jön a pincér.
-Mit adhatok Önöknek?-kérdezte udvariasan, majd Elis felé nézett.
-Egy vegaburgert kérek sok sült krumplival, görög salátával és Sprite-ot kérek mellé
-És az Úrnak mit hozhatok?
-Egy Sajtburgert kérek, közepes burgonyával és egy kólával.
-Rendben.-mondta a pincérnő és el is ment.
-Nem is tudtam hogy vegetáriánus vagy.-mondtam odahajolva.
-Még sem tudsz rólam olyan sok mindent-kuncogott halkan.
-Miért vagy vega?
-Mert nem szeretem az állatok kínzását-mosolygott halványan.
***
Nagyon jó volt az este. Nagyon sokat röhögtünk és jobban megismerhettük a másikat. Megtudtam, hogy Elis allergiás a tejre és a mogyoróra, hogy nem szereti a lapos párnát(?) és a brokkolit.
Én is elmondtam neki pár dolgot magammal kapcsolatban. Miközben haza felé kísértem Elis-t , a családjáról beszélt.Hogy van egy bátyja, akit nagyon szeret, csak nagyon idegesítő és egy munkamániás apuka, aki alig ér rá arra, hogy a gyerekeivel foglalkozzon. Az anyukájáról egyenlőre nem tudok semmit, de mivel nem említette ezért valószínűleg nem él velük.
-Nagyon szépen köszönöm ezt a mai napot-megérkeztünk a ház elé. -Csodálatos volt és örültem, hogy személyesen is megismerhetem Harry Styles-t.
-Személyesen?-húztam fel a szemöldököm.
-Csak nem gondolod, hogy elmegyek egy randira úgy, hogy semmit nem tudok az illetőről. Kutakodtam-mondta mosolyogva.
-Értem. Jó éjszakát, Elisabeth.-intettem neki mosolyogva.
-Viszlát, Harry- mondta és belépett a kapun.