3.

Sziasztok! Remélem tetszett az első rész. Kommentelnétek egy két mondatot, hogy milyen?Kritikát is elfogadok, mert most kezdtem. Na nem zavarlak tovább olvassátok a 3.részt!!! :DD

 Egy zöld dombon ébredtem. Mellettem egy nagy fa ácsorgott, Előttem meg egy takaros kis viskó volt, a levegő állt. Lassan elindultam a ház felé, ahonnam hangos üvöltözés hallatszott. Lassan nyomtam le a kilincset, nehogy feltűnést keltsek. Amikor kinyitottam az ajtót nem fogadott valami szép látvány. Édesapám volt ott meg az édesanyám. Apa épp anyát szidta, valami olyan dologért, amit nem is ő követett el. Anyukám  csendben tűrte, ahogy veri, de amint észrevette, hogy ott vagyok, elkezdett kiabálni, hogy fussak. Apám rám nézett elengedte anyut, majd elkezdett felém jönni. Elkezdtem rohanni, ahogy csak tudtam, de a lábam nem engedett. Apa egyre közelebb került hozzám, míg el nem ért. Megszorította a csuklóm és maga felé fordított. Felemelte a kezét, csapásra mutatva, majd egyre közelebb ért.Amikor már az arcom előtt volt, felkeltem.

Mind az öt fiú kikerekedett szemmel nézett rám.

-Mit álmodtál?-kérdezte komolyan Liam.

-Miért kérdezed?- kérdeztem kómásan ránézve.

-Hát mert mindenfélét motyogtál össze-vissza.-mondta a mellettem ülő göndőr hajú.

-Például mit motyogtam?-kérdeztem furán.

-Hát öhm volt  apu,  anyu és egy sikoltás féle - összegezte a beszédemet.

-Aham.-mondtam kurtán.-Mikor érünk oda?-kérdeztem igazgatva a ruhámat.

-Úgy kábé két perc.-mondta a sofőr. Várjunk csak,milyen sofőr?Odahajoltam Harryhez és kérdeztem tőle valamit:

- Harry, mióta van sofőrötök?-suttogtam  a füléba a kérdésem. Elmosolyodott, majd válaszolt:

-Úgy kábé négy éve.Miért?-megvontam a vállam. Annyira ismerősek voltak, de nem tudtam, hogy honnan.

-Bocsi, de lehet egy kérdésem?-kérdeztem immáron mindenkitől.

-Persze, mi lenne az?-kérdezte Liam karba font kézzel.

-Hogy mi már találkoztunk valahol ?-kérdeztem halkan. Azt hittem, hogy kinevetnek az ostoba kérdésemen, de ehelyett csak összenéztek.

-Elis, te tényleg nem ismersz meg minket?-kérdezték nevetve.

-Kellene?-jöttem zavarba. Mind az öt fiú elnevette magát.-Na,ne nevessetek.-Nevettem el magam én is.

-Hátttt, nem tudom.-vakargatta a tarkóját Nailll.

-Uhh oké, mi a vezetéknevetek?-néztem körbe a fiúkon.

-Styles,Malik,Horan,Payne,Tomlinson emelték fel sorban a kezüket. Styles....Beugrott. Valami énekes banda. Fülig érő mosollyal néztem körbe a fiúkon,majd tapsoltam egyet.

-Rájöttem, ti egy fiú banda vagytok.A nevét azt nem tudom, de biztos vagyok benne.-veregettem meg magam. Mind az öt fiú elismerően bólintott, majd az autó megállt.

-Hát itt vagyok.---Nem lenne kedvetek megnézni a koncertet? Beülhettek hátra a Kulisszák mögé.....van kaja..-próbálkoztam, a kaja szóra azonnal felpattant a szöszke meg Louis.

-Csak akkor megyek, ha van répa!-mondta bociszemekkel.

-Van az is. Én is szeretem és mindig rendelek.-Louis szeme felcsillant, odajött hozzám és megölelt.Erre odajött a többi is és azt kiabálták hogy One Direction Ölelés.

-Az a nevetek, hogy One Direction?Ti voltatok az X-factorban?-kérdeztem mosolyogva.Bólintottak.-Ti voltatok a kedvenceim.-mutattam Harry és Louis felé.

-Már nem vagyunk azok?-kérdezte áldurcit tettetve Harry.

-Majd azt még meglátjukna gyertek.-húztam őket befelé.

-Amúgy mi a szereped a bandában?- érdeklődött Zayn.

-Énekelek és gitározok, de néha zongorázok is.

-Milyen stílusba énekeltek?

-. Rock, Pop és még sok minden, de ez a kettő a fő. Én inkább a szomorú érzelmes dalokat írok.

-Miért szomorúkat?-kérdezte Harry komolyan.

-Mert rossz életem van.-ennyivel lezátam az egészet.A fiúk az út további részében csendben voltak és gondolkodtak. Bementünk a nagy terembe.Elmondtam a securitysnek, hogy velem vannak és ehetnek meg mindent csinálhatnak amit akarnak. Elköszöntem tőlük és indultam a színpadra a bandatársaimmal..